Csak ott állunk egymással szembe, és nézünk egymás szemébe. Elmosolyodom és próbálok közeledni hozzá. Ő is hozzám. Lábujjhelyre emelkedem és már csal pár centi választja el ajkainkat egymástól. Már csak pár miliméter ésmár érzem ahogy veszi- és fújja ki a levegőt. becsukom a szemem és érzem az ajkait. Vagy csak azt gondolom?

-Nia! - lökdök Zac - héjjj szünet van lányka. Nem akarsz enni valamit?

-Csak álom volt. Miért csak álom? - és ütök bele szegény Zac karjába.

-Milyen álom? - és lehuppan mellém. Én meg elmeséltem, hogy mit álmodtam és szemembe könny gyűlt össze.

-Hajjj Nia... Csak egy kicsit jobban mutasd ki, hogy tetszik neked és ott van az a papírka és hívd fel. Vagy még jobb. Jövő héten lesz a sulibál, mi lenne ha vele mennél? Biztosan igent mondana, ha megkérdeznéd!

-Dehogy jönne el. Ott van neki Erika. - nézek magam elé.

-Nem tetszik neki Erika csak épp azt hiszi az a csaj, hogy bejön neki közbe nem! Tudom, hisz haverok vagyunk. De ebbe most nem tudok segíteni. Neked kell megoldani. Beszélj vele minden képp!!!

-Nem ígérem, de valamit csak fogok kezdeni, ha ő már nem lép. - megölelelm Zacat erre Erika toppan be.

-Még, hogy nem járnak... - vennhangon kiáltja Erika.

-Látom nem túl jó, hogy itt vagyok. Majd órák után a kapunál. Szia. - és elviharzott.

-Ohhh így fél a bátor lovagod? Nem védi meg az ő Júliáját.

-Nem járunk de nem tudom, hogy te ezt miért nem tudod felfogni. Hát persze hiszen nincs hová. A rózsaszín űr tulságosan tele van. És Fran? Együtt mentek a bálba? Persze, hiszen mint egy szerelmes pár. Hajj mint mi a Zacal. - már majdnem szétrobbantok.

-Milyen közönséges vagy.  - s lenézően meglibbenti hosszú fürtjeit.

Én azzal csak ültem és mintha meg sem hallottam volna, egyik fülemen be másikon ki. Minden nap ez van. Áhhh nem kell vele foglalkozni Nia, csak azért csinálja, hogy felhúzzon. Nagyd az ilyen kurvácskákat! Azzal becsöngettek és elhallkult minden és mindenki.